Információk
A legionellózis a Legionella nemzetségbe tartozó baktériumok által okozott megbetegedések összefoglaló neve. Magyarországon a legionellosis 1998 óta kötelezően jelentendő fertőző betegség. Klinikailag két kórforma különíthető el: a nem tüdőgyulladásos forma (Pontiac-láz, Lochgoilhead-láz) és a legionárius betegség, ami súlyos, esetenként halálos végű tüdőgyulladással (pneumóniával) jár.
A legionárius betegség emberről-emberre nem terjed; kialakulásához Legionella baktériumot tartalmazó igen finom eloszlású aerosol (apró vízcseppeket finom eloszlásban tartalmazó levegő) belégzése szükséges. Csak az 5 ezred milliméternél kisebb cseppek képesek olyan mélyen a tüdőbe lejutni, hogy a betegség kialakulhasson. A betegség két alapvető előfeltétele láthatóan az aerosol képződés alapjául szolgáló víz fertőződése (kolonizációja) Legionella baktériummal és a fogékony ember expozíciója (a cseppecskék belégzése). Ennek a két feltételnek jellemzően (kevés kivétellel) civilizációs vívmányokként számon tartott vízrendszerek felelnek meg. Ezekben az itt felsorolt körülmények közül egy, de leginkább több időszakos vagy tartós jelenléte szolgál a Legionella-kolonizáció alapjául, és az itt felsorolt körülmények teremtik meg az expozíció eseti vagy folyamatos lehetőségét.
A fentiek alapján a fertőzés leggyakoribb forrásai a használati melegvíz rendszerek (ahol a fertőzést leggyakrabban zuhanyozás eredményezi), hűtőtornyok és pezsgőmedencék (ahol a közelben tartózkodó, ill. a vízben ülő emberek exponálódnak a fertőzött vízből képződő cseppekkel. Más objektumok is előfordulnak fertőző forrásként, de jóval ritkábbak az ezeket jelentő beszámolók. Ilyenek pl. a légkondicionáló rendszerek (a közvélekedésnél jóval ritkábban), hagyományos és interaktív szökőkutak, fogorvosi székek, beltéri léghűtők, permetező-öntöző eszközök, autómosók, különböző ipari hűtő- és mosórendszerek, vészzuhanyok, stb. Európában kivételes, de egyes országokban, pl. Ausztráliában a Legionella fertőzés gyakori forrása a komposzt. A bejelentések alapján az egyedi megbetegedések leggyakoribb forrása a használati melegvíz, míg a járványok (két vagy több azonos forrásból eredő fertőzéssel járó megbetegedések) leggyakrabban hűtőtornyokhoz köthetők.
A legionellózis ma már a legtöbb országban bejelentendő betegség (nálunk 1998 óta az), így előfordulási gyakoriságáról sok adat áll rendelkezésünkre. Hozzá kell azonban tenni, hogy a felderített legionellózis esetek a feltételezett tényleges esetszámnak csupán töredékét (becslések szerint kevesebb, mint 5 %-át) jelentik az észlelés, igazolás és a bejelentés problémái miatt. Európából 2013-ban összesen 5844 légionárius betegség esetet jelentettek az Európai Betegségmegelőző Központnak (ECDC, Stockholm); a megbetegedés éves gyakorisága a jelentő uniós tagállamokban (valamint Norvégiában és Izlandon) átlagosan 11,4/millió lakos, de nagy különbségekkel: a fejlett egészségüggyel és jó bejelentési fegyelemmel rendelkező Szlovéniában 37,4/millió, míg pl. Bulgáriából egyetlen esetet sem jelentettek. Magyarországon 2013-ban a bejelentett esetszám 29 volt (2,9/millió).
Az Európai Betegségmegelőző Központ minden évben közzéteszi a legionellózis jelentő rendszerbe érkezett adatokat és azok elemzését. A halálos kimenetelű légionárius betegségek aránya 2013-ben európai átlagban 10% volt; ugyanez Magyarországon 24% (aminek oka a kórházi fertőzéssel kapcsolatos esetek nagy számaránya). A 2013. évi adatok az ECDC honlapján részleteiben megtekinthetők.
A Központ által kezelt EDSLNet (korábbi nevén EWGLI) elektronikus jelentési rendszer két jelentési sémát kezel: az egyik a fent említett országokban előfordult összes felderített és jelentett esetet gyűjti, a másik egy elkülönített utazási legionellózis bejelentési rendszer, amelynek célja a szállodákban és egyéb szálláshelyeken előforduló esetek és esethalmozódások (klaszterek) felderítése, és az esetek alapját képező kedvezőtlen körülmények felszámolásának előmozdítása egységes intézkedésekkel. Az utóbbi rendszert és a megelőzés és a Legionella kolonizáció kontrolálásának jó gyakorlatát a szálláshelyeken az Európai Útmutató az Utazással Összefüggő Légionárius Betegség Felügyeletéhez és Megelőzéséhez részletesen ismerteti.
Az utazási legionellózisok jelentési rendszerében (TALD) azokat az eseteket jelentik, amelyek a rendszerben résztvevő államok egészségügyi hatóságai a megbetegedést megelőző inkubációs periódus idején egy vagy több kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő betegek körében észlelnek és jelentenek be a stockholmi központba. Ebben a rendszerben 2013-ban 20 EU/EEA tagállamból és 5 egyéb országból (Izrael, Kanada, USA, Thaiföld, Törökország) 787 esetet jelentettek be, ezek közül 333 (42%) volt klaszterhez kapcsolható. Klaszternek a rendszerben azokat a szálláshelyeket nevezik, amelyekhez két éven belül 2 vagy több eset kapcsolható.
A legionellával és legionellózissal kapcsolatos információk további hasznos forrásai: